Irány Minszk! // To Minsk!

(English version – every second paragraph in Italics)

Sikerült megszerezni a fehérorosz vízumot, és ahhoz képest meglepően könnyen. Persze, azért voltak izgalmak.

Successfully obtained the Belorussian visa, and relatively easily, surprisingly. Sure, there were some “excitements”.

Az egész minszki látogatás ötlete onnan jött, hogy már régebben meg akartam nézni Európa utolsó diktatúráját (vagyis Fehéroroszországot, vagy Belaruszt – bár én a magyar elnevezését preferálom), és a hazafelé irányuló repjegykeresésemben felbukkant egy minszki átszállásos lehetőség is, még hozzá a legolcsóbb opcióként.

The whole idea of visiting Minsk came to my mind by my previous plans of visiting Europe’s last dictatorship (i.e. Belarus), and looking for flight tickets home an option of transfer in Minsk appeared, actually as the cheapest option.

Tény, hogy a fehérorosz légi társasággal alapból nem biztos, hogy repülnék, de megnéztem, nincsenek rajta az EU feketelistáján.

Honestly, not sure I would fly with the Belorussian airline, but checked, they are not on the EU’s blacklist.

Még maradt egy kis pálinkám – megtartom az útra // I have schnapps left – will keep it for the flight

És akkor támadt a gondolat, hogy pár napra meg lehetne állni Minszkben. Előzőleg megnéztem, hogy egy minszki utazási irodától meghívólevelet kell venni, ami még 6 éve, amikor Moszkvában tanultam, elijesztett a minszki látogatástól. Semmi gond, most már kevésbé vagyok ijedős, megvettem a repjegyeket, kapcsolatba léptem az utazási irodával, akik készségesen segítettek, és angolul kommunikáltak, annak ellenére, hogy én oroszul kezdtem.

And that’s when it struck me, I could stop over in Minsk for a couple of days. I checked it previously, an invitation letter has to be obtained from a travel agency in Minsk, which scared me away 6 years ago when I was studying in Moscow. No problem this time, I was less scared away, booked the flights, got in touch with the travel agency, who were really nice and helped, and communicated in English by the way, despite the fact that I approached them in Russian.

A gondok innen indultak. Az utazási iroda ugyanis azt mondta, hogy elküldték a meghívó levelemet az Almaty-ban található fehérorosz konzulátusra, ahova én szépen besétáltam az utána lévő napokon, de kiderült, hogy ez nem konzulátus, csak valami kereskedelmi kirendeltség. Fehérorosz konzulátus legközelebb Biskekben (Kirgizisztán) vagy Asztanában (kazah főváros) van.

Problems arose from this point. The travel agency said they had sent my invitation letter to the Belarus consulate in Almaty, where I popped in a couple of days later, but turns out, this is not a consulate, just a trade representation or something. The closest Belarus consulates are in Bishkek (Kyrgyzstan) or Astana (Kazakh capital).

Régebbi posztom Aszanáról // My previous post on Astana

Rögtön bukott is az olcsóbb hazarepülés. De mivel Asztanába a repülőjegy még mindig olcsóbb mint Biskekbe (pedig ez itt van max 40 perc repülő útra, de mégis csak külföld ugye), úgy döntöttem, hogy Asztanába megyek a fehérorosz konzulátusra.

I could say goodbye to the cheap trip home. But since the flight ticket to Astana is still cheaper than to Bishkek (although this one is 40 min flying away from here, but still abroad), I decided to go to the consulate in Astana.

Posztjaim Biskekről // My posts on Bishkek:

Bishkek 1, Bishkek 2, Bishkek 3, Bishkek 4, Képes videóösszeállítás Biskekről

Kedves kolléganőm konzultált az asztanai fehérorosz konzulátus munkatársával, hogy a sürgősségi vízum (dupla áron – eredetileg 120 eurót mondtak, de aztán “csak” 85 volt) kész van még a papírok leadásának napján. A fehérorosz konzulátusi hölgy meglepően rendes volt, ritkán találkoztam még ilyen konzulátusi dolgozókkal (országtól függetlenül).

A very kind colleague of mine consulted with the Belarus consulate in Astana, that the urgent visa (for double price – originally 120EUR, but in the end “only” 85) is issued on the very same day of submitting the required documents. The lady at the Belarus consulate was surprisingly nice, I have rarely met such people at consulates (regardless of country).

Tehát június 28-án egynapos asztanai kirándulásra mentem. A reggel 6 körül induló repülővel már 8-ra Asztanában voltam, amelynek a repteréről szerencsés módon a busz közvetlenül a fehérorosz konzulátushoz vitt. Leadtam a papírokat 10-kor, a konzulátus nyitásakor (nem voltak kígyózó sorok :D), aztán átbuszoztam a magyar nagykövetségre, merthogy előzőleg bejelentkeztem telefonon bemutatkozásra, amely számomra szokatlan módon számos más nagykövetséggel egy hiper-szuper irodaházban van (“felhőkarcolóban”).

So on 28th June, I took a one-day trip to Astana. With the flight leaving at 6AM, I was already in Astana at 8AM, from the airport of which the bus luckily took me directly to the Belarus consulate. Submitted the documents at 10AM at the opening of the consulate (there were no long queues :D), then I took the bus to the Hungarian embassy, because previously I called them that I would like to introduce myself), which, to me quite unusual, along with numerous other embassies, was in a state-of-the-art office building (“skyscraper”). 

Landolás Asztanában // Landing in Astana:

Délután 1 előtt hívott a fehérorosz hölgy, hogy készen van a vízum, és 2-re mehetek érte. Mentem is. Az átvétel után pedig elugrottam a Khan Shatyr nevezetű bevásárlóközpontba, miközben kérésemre a kedves kolléganőm átrakta az este fél 10-es visszajáratomat negyed 7re, tehát a bevásárlóközpontból egy kellemes kávézás után rögtön indultam is a reptérre (és szerencsére az egyik reptérre közlekedő busz megáll a bevásárlóközpont előtt).

The lady from the Belarus consulate called me before 1PM that my visa was ready and I could go and pick it up at 2PM. I did go there by 2PM. After getting my passport back, I went to Khan Shaty shopping centre, while to my request of favour, my colleague kindly rebooked my flight at 9.30PM to 6.15PM, so from the shopping centre, after a nice coffee session I went directly to the airport (and luckily, one of the airport buses stop at this shopping centre).

Este 8-ra pontosan leszállt a gép Almaty-ban, ahol nagy meglepetésemre még járt a reptér busz (ugye elvileg este 10-ig járnak a buszok a városban, de ezt nem lehet készpénznek venni, főleg a reptérbuszt nem), így a leszállás után pontosan 1 órával már otthon voltam. Az asztanai út tehát sikeres volt, azt leszámítva, hogy egy rég nem látott barátommal a korábbra tett repülő miatt nem tudtam találkozni, de majd legközelebb.

The plane landed on time at 8PM in Almaty, where to my big surprise, the airport bus was still in operation (while buses operate until 10PM in the city, this is not a guarantee, especially regarding the airport bus), so exactly 1 hour after landing I was already at home. All in all, the trip to Astana was successful, except that due to the rebooking of the flight I couldn’t meet with a long time no see friend, but next time.

Landolás Almaty-ban // Landing in Almaty: